HTML

Utas és Világ

Egy blog azoknak, akiket érdekel a világ és mindaz, ami bennünket, embereket összeköt és elválaszt

Friss topikok

Címkék

Abomey (1) Addisz-Abeba (1) Akakusz (1) Albánia (1) Albuquerque (1) Aleppo (1) állatvásár (1) Altiplano (1) Amarula (1) Amundsen (1) anasazi (1) Andok (1) Angel (1) Angkor (1) Annapurna (1) Antarktisz (2) Antilop-kanyon (1) Ararát (1) Arches (1) árvíz (1) Asszad (1) atombomba (2) Avacsinszkij (1) ayurvéda (1) Azori-szigetek (1) azték (1) A világ közepe (1) Bacardi (1) Bahariya (1) baleset (1) bálna (1) Bangkok (1) Barentsburg (1) Batumi (1) bazár (1) Beagle (1) Beagle-csatorna (1) bélyeg (1) Benin (3) berber (1) Bering (1) betegség (2) bifurkáció (1) bódéváros (1) bódhi fa (1) bolhapiac (1) Bolivar (1) borjadzás (1) Borneó (1) Borobudur (1) Botafogo (1) Bryce (1) Buddha (1) buddhizmus (1) Budweiser (1) Buenos Aires (2) Burkina Faso (1) Burma (3) Bwindi (1) Cancún (1) Canyon de Chelly (1) Cao Dai (1) Capitol Reef (1) Castro (1) Cerro Torre (1) Chamarel (1) Chamula (2) Chávez (1) Che Guevara (1) Chiapas (1) Chichén Itzá (1) Chitwan (1) citromos sör (1) cölöpfalu (1) Colorado (2) Coober Pedy (1) Copacabana (1) Corcovado (1) Córdoba (1) cseresznyevirágzás (1) cukornád (1) Cukorsüveg (2) curry (1) Damaszkusz (1) Darwin (1) datolya (1) Da Nang (1) delta (1) dia (1) diabáz (1) Diamond Head (1) Dian Fossey (1) dodó (1) dogon (2) durian (1) dzsambija (1) Dzselada pávián (1) Egyiptom (1) elefántmenhely (1) elefántteknős (1) Entebbe (1) esőerdő (1) esti piac (1) eszkimó (2) Etióp-magasföld (1) Etiópia (2) etióp ábécé (1) Everest (1) evőpálcika (1) ezüstkard (1) fétis (1) fez (1) Fitz Roy (1) fjord (1) flamingó (1) fóka (1) földrengés (1) fotózás (1) fregattmadár (1) Fudzsi (1) fügekaktusz (1) függőágy (1) fulani (1) füstölőpálcika (1) Galápagos (1) garnélarák (1) Garni (1) gaviál (1) Gejzírek völgye (1) Ghamames (1) Ginza (1) gleccser (2) Glen Canyon (1) Gonder (1) gorilla (1) gránátalma (1) Grand Canyon (1) Gran Sabana (1) Greyhound (1) grizzly (1) Grönland (4) Grúzia (1) gurka (1) gyorsétterem (1) hacsapuri (1) Hacsiko (1) Hailé Szelasszié (2) Halál-völgy (1) Haleakala (1) Halemaumau (1) halfarkas (1) Halon-öböl (1) Halong-öböl (1) halottégetés (1) halpiac (2) halszósz (1) Hama (2) Hamed (1) Hanoi (1) Havanna (2) Hawaii (3) hegyi gorilla (1) helikopter (1) Hilo (2) Himalája (1) Himedzsi (1) hindu (1) Hirosima (1) hőguta (1) Hoi An (1) Homsz (1) Honolulu (2) Hoover-gát (1) Ho Chi Minh (1) Hué (1) Humboldt (1) idegenvezető (1) időzóna (1) Iguacu (1) Illatos folyó (1) ima (1) Indonézia (1) Inle-tó (2) internet (1) Ipanema (1) Irrawaddy (1) ír kávé (1) iszapfortyogó (1) iszlám (1) Izland (1) jackfruit (1) japán konyha (1) japán WC (1) Jáva (1) jegesmedve (2) jéghegy (3) jégtakaró (1) Jemen (1) Jereván (1) Jimmy Angel (1) John Lennon (1) joruba (1) José Martí (1) jövendőmondó (1) Júda oroszlánja (1) jurta (1) kajmán (1) kaldera (1) Kamcsatka (3) Kampala (2) Kandovan (1) Kandy (1) Kappadókia (1) Karimszkij (1) karszt (1) Katmandu (1) Kaukázus (1) kávé (1) Kazbek (1) kefir (1) Kék-Nílus (2) kéklábú szula (1) kénkiválás (1) kígyópálinka (1) Kilauea (2) Kilauea Iki (1) kínai konyha (1) Kiotó (1) Kipling (1) kirablás (1) Kőedény síkság (1) koldus (1) kölessör (1) kolostor (1) Kona (2) Korán (1) korjak (1) kötélláva (1) Krak de Chevaliers (1) kráter (1) krikett (1) krill (1) Kuba (1) Kukulkán (1) kultúrsokk (1) kumari (1) kumisz (1) kvász (1) labdapálya (1) Lalibela (1) lao-lao (1) Laosz (2) Las Vegas (1) láva (2) lávaalagút (1) lávafolyás (1) lazac (1) La Paz (1) legészakibb templom (1) legészakibb Lenin (1) Lenin (1) Leningrád (1) levélvágó hangya (1) Livingstone (1) lobélia (1) lombkokona (1) Lomé (1) Longyearbyen (1) Luang Prabang (1) Lyubov Orlova (1) madárpiac (1) magassági betegség (1) Mahéburg (1) maja (1) makadámia dió (1) malária (1) Mali (1) Mandalay (1) Maracana (1) Márquez (1) maté (1) Matmata (1) Maui (1) Mauna Kea (2) Mauna Loa (2) Mauna Ulu (1) Mauritius (1) mauzóleum (1) mecset (1) medresze (1) Megváltó Krisztus (1) méhkasházak (1) Mekka (1) Mekong (1) Mekong-delta (1) Mesa Verde (2) Mesztia (1) méterrendszer (1) Mexikó (1) mezcal (1) Mianmar (1) MIG (1) Miss India (1) miszó (1) Mohamed (1) Moher sziklái (1) mojito (1) mokka (1) Molokai (1) molokán (1) Monteverde (1) Moreno-gleccser (1) muzulmán temető (1) My Lai (1) Nagaszaki (1) Nagy-sziget (1) nat (1) nene lúd (1) Nepál (1) newar (1) nikáb (1) Nílus (1) Nordenskjöld (1) noria (1) nummulitesz (1) nyomtáv (1) Oahu (1) oázis (1) Ofra Haza (1) Ohia lehua (1) olmék (1) olvadékvíz (1) Omajjád (1) onszen (1) orangután (1) Orinoco (2) örök fagy (1) Orontesz (1) oroszlán (1) oroszlánfóka (1) ORWO (1) padaung (1) páfrány (1) pagoda (2) pahoehoe (1) pakkjég (1) Palenque (1) pálmabor (1) Palmira (1) Pantanal (1) Paraty (1) Patagónia (1) periglaciális (1) permafrost (1) pingo (1) pingvin (2) piramis (1) Piton de la Fournaise (1) Playa del Carmen (1) Pokhara (1) poligonális tundra (1) Popa-hegy (1) pörölycápa (1) Porto Novo (1) portré (1) Powell-tó (1) Practica (1) Protea (1) púpos bálna (1) Pyramiden (1) qat (1) rablás (1) Rafflesia (1) ramadan (2) Rangun (1) rénszarvas (3) Réunion (2) Rio de Janeiro (1) rizs (1) rizspálinka (1) Roland Garros (1) Rusztaveli (1) ryokan (1) Saigon (1) Santa Fe (1) Santiago de Cuba (1) San Cristóbal (1) saslik (1) séga (1) Serengeti (1) Sevilla (1) Shackleton (1) Shibam (1) Sibuja (1) Simien (1) Sindzsuku (1) sinkanszen (1) Siratófal (1) sivatagi rózsa (1) Siwa (1) skanzen (1) sombrero (1) Spitzbergák (3) Srí Lanka (1) St-Denis (1) Svalbard (1) Svalbard-egyezmény (1) Szahara (4) szaké (2) szakura (1) szalmakalap (1) szamovár (1) szamurájkard (1) szánhúzó kutya (1) szárong (1) szegénység (2) Szentpétervár (1) szerzetes (2) Szevan (1) szikh (1) sziklarajzok (1) színes földek (1) Szíria (2) szivar (1) szolfatára (1) Sztálin (1) sztúpa (2) szuahéli (1) szúnyog (1) szuvenír (2) talajfolyás (1) tamil (1) Tana-tó (2) Taos (1) Taos pueblo (1) tatami (1) tavaszi tekercs (1) Tbiliszi (1) tea (1) teázó (1) temetés (1) templom (1) tepui (1) tequila (1) természetfotó (1) tévé (1) tevetej (1) Togo (2) Tokió (2) Tolbacsik (1) Tonlé Sap (2) toradzsa (2) tuareg (2) tukán (1) tundra (1) Tűzföld (1) tűzhangya (1) Uganda (2) Új-Zéland (1) újgyarmatosítás (1) újság (1) uro (1) Ushuaia (1) úszó piac (2) Utah (1) utcagyerek (1) vályog (1) vályogkunyhó (1) Varig (1) Venezuela (1) Vientiane (1) Vietnam (1) vietnami háború (1) viking (1) Viktória-tó (1) Virunga (1) víziló (1) vízipipa (1) vudu (3) Vulcano (1) vulkán (1) Waikiki (1) Weddell-fóka (1) White Sands (1) Yazd (1) Yogjakarta (1) Yucatán (1) Zapata (1) Zenit (1) Zion (1) zsiráfnyakú nő (1) Címkefelhő

HTML doboz

AZ ÚT VÉGE - 2. fejezet - Az utolsó fehér folt - Laosz (3. rész)

2019.01.28. 18:11 Németh Géza

 2010_0314laosz10316.jpg

 Egyik napról a másikra kb. 15 fokot zuhant a hőmérséklet, mondjuk 40-ről, ami egyáltalán nem volt ellenemre. Sajnálatosan be is borult, mire Vang Viengbe érkeztünk, Laosz legszebb trópusi kúp- és toronykarsztos vidékére. A parányi város mintha egy másik országban, legalábbis Thaiföldön lenne: teljesen a nyugati hátizsákosok fogadására és szórakoztatására rendezkedett be, ami nekem eleve nem rokonszenves; jó pár ilyen, önmagából kifordult települést láttam Ázsiában, hogy mást ne mondjak, Dalit vagy Yangshuo-t Kínában, Krabit Thaiföldön stb. Viszont a turizmus pénzt hoz, ezért a helybeliek kapva kapnak az alkalmon. Felfutása még a vietnami háború idején kezdődött, az amerikai légierő rövid kifutópályát épített a környékén. Ezt használták a CIA által üzemeltetett Air America kis gépei utánpótlás szállítására (l. a hasonló című filmet Mel Gibsonnal). Átváltozása annyira sikerült, hogy eredeti báját (valószínűleg volt neki) teljesen elvesztette. Az éttermek, utazási irodák és szuvenírboltok még csak hagyján, de ami a Nam Song folyócska partján folyik…, nos, ami a leginkább folyik, az a Beerlao és a lao-lao (alighanem sok esetben különféle narkókkal is megbolondítva). Egymástól úgy 100 méterre fából ácsolt platformok állnak tucatszám, ezeken buliznak techno- és hasonló zenére nyugati felebarátaink. Ha elfáradtak, aludni se kell messze menniük, vannak olcsó, ócska kis vendégházak, ha meg valaki kidől, ott helyben eldobhatja magát az e célra rendszeresített matracokon. Különös szórakozási lehetőség még a „tubing”, azaz jókora gumibelsőn lecsorogni a folyón. Azt olvastam, 2011-ben 22-en haltak meg e nem különösebben kockázatos utazás közben, nyilván többnyire erős alkoholos befolyásoltság alatt. Szó se róla, van miért idejönni más okból is, a táj varázslatos. A mészkőtornyokban számtalan cseppkőbarlang rejtőzik, ezek egy része látogatható is. Ha hinni lehet a nagyon szűkös geológiai információknak, a mészkő valamikor a perm időszak végi tengerekben rakódott le. A táj kissé hasonlít a híres vietnami Halong-öbölre vagy a thaiföldi Phang Nga-öbölre, csak éppen tenger nélkül.  

2010_0314laosz10249.jpg

2010_0314laosz10287.jpg

                      Karsztvidék Vang Vieng környékén

2010_0314laosz10266.jpg

                                          Cseppkőbarlang ugyanott

 

2010_0314laosz10271.jpg

2010_0314laosz10272.jpg

                          Buli van

2010_0314laosz10289.jpg

                          Kapcsolat az égiekkel?

    A kúpkarsztok kissé homályos látványa még jó darabig elkísér észak felé haladva is. Amikor megállunk pihenni egy buddhista monostornál, némi megrökönyödéssel tapasztalom, hogy udvarán akkora parabolaantenna áll, hogy a fél építményt eltakarja. Talán így tartják a kapcsolatot égi feljebbvalóikkal… Immár javában hegyvidéken utazunk, kezdődik a különféle nem-lao etnikumúak földje. Közülük is a legnevezetesebbek a hmongok, akik lao honfitársaikkal ellentétben nem cölöpházakban laknak, hanem olyan deszkaépületekben, melyeknek egyáltalán nincs ablakuk. Bebocsátást is nyertünk egyikbe, gyakorlatilag egy légtérben zajlik az élet, odabenn tüzelnek a főzéshez, úgyhogy a falakat vastag korom fedi. Errefelé még az átlaghoz képest is szegényebbek az emberek. Társaimmal elhatároztuk, hogy a szállásainkról minden, szabadon elmozdítható kelléket elhozunk (értsd: szappan, sampon, fésű, fogkefe) és szétosztjuk faluhelyen. Mondhatom, nagy keletje volt, akárcsak az útközben vett cukorkának a gyerekek körében.  A hmongok Dél-Kínából húzódtak le idáig az utóbbi 150 évben. Négy alcsoportjuk van, saját nyelvvel, szokásokkal. Korábban főként kábítószer-alapanyagokat termeltek, s miután erről erőnek erejével leszoktatták őket, áttértek a hegyvidéki száraz rizstermesztésre. Úgyhogy most ők is erdőt irtanak-égetnek.  A 60-as évek elején a CIA hmong sereget szervezett a Pathet Lao ellen, aminek utóbb meg is lett számukra a keserű következménye.

2010_0314laosz10304.jpg

                        Osztogatunk

                2010_0314laosz10310.jpg

                                 Nekünk is!

2010_0314laosz10322.JPG

                           Hmong ház kívülről

2010_0314laosz10323.jpg

                           ... és belülről

2010_0314laosz10368.jpg

2010_0314laosz10306.jpg

                               Hegyvidéki életképek

Érdekes gépezetekre lettem figyelmes a kocsiból, hát álljunk meg. Egy aránylag gyors patakban parányi „vízerőműveket” láttam. Túl sokat túravezetőnk se tudott róluk, legföljebb annyit, hogy egy-egy háztartást látnak el árammal, úgy-ahogy. Itthon utána olvastam, a működésüket továbbra se nagyon értem, tény viszont, hogy mintegy 7000 működik belőlük az egész országban. Világításra még csak elmegy, de háztartási eszközök működtetéséhez már feszültségszabályozót kell alkalmazni. Mindenesetre elég sok család jut általuk áramhoz olyan vidékeken, ahol nincs hálózat.

2010_0314laosz10363.jpg

                                       Falusi "vízerőművek"

     Gyerekkoromban, úgy a 60-as évek végén majdnem napi rendszerességgel hallottam a reggeli hírekben, hogy az amerikai B-52-es légierődök ismét bombázták a laoszi Kőedény síkságot. Nagyon megmozgatta a fantáziámat. Úgy képzeltem, hogy nyilván azért hívják így, mert arrafelé kőből vannak az edények, vagy tudom is én… Később eltökéltem, ha egyszer Laoszba megyek, ezt a helyet okvetlenül felkeresem. Hosszú, hegyvidéki utazás után érkezünk Phonsavanba, ahol ugyan semmi különös látnivaló nincs, legföljebb az utcára nyíló éttermek, vendégházak elé kiállított hatalmas, hatástalanított bombák. Viszont a város határában terjeszkedik ez a bizonyos Kőedény síkság, mely voltaképp nem síkság, hanem  1000–1100 méter magas hullámos, dombos fennsík. Több tucatnyi csoportban (csak néhány látogatható, de elég is) ezernyi kisebb-nagyobb kőedény látható itt, melyekről  igazából senki sem tudja, hogy miért készültek, pontosan még azt sem, hogy mikor – nagyjából 2500–1500 éve. Ami tény, hogy mindegyiket egyetlen kőtömbből faragták ki, zömüket harmadidőszaki konglomerátumból, durvaszemcsés homokkőből, esetleg gránitból. A legnagyobbak embermagasságúak, súlyuk az 5–6 tonnát is eléri. A közelben találtak olyan hajdani kőbányát, ahol még befejezetlen példányok is akadnak. Rendeltetésükről tömérdek elmélet született: talán emberi temetkezési szokásokkal kapcsolatosak, vagyis gigantikus urnák (találtak körülöttük emberi csontmaradványokat, kerámiatöredéket, fémtárgyakat); talán valamit (terményt, rizsbort) tároltak bennük; talán vizet fogtak fel és tároltak bennük, ki tudja. Egyébként díszítetlenek, némelyiknek levehető teteje is van. Mivel a vidékre tömérdek bomba hullt, sok a bombatölcsér, bár úgy mondják, az „edényekben” nem esett kár. Okosabb tehát nem lettem, de legalább láttam e híres helyszínt.

2010_0314laosz10332.jpg

                                       A háború emlékei

2010_0314laosz10338.jpg

2010_0314laosz10348.jpg

                             A Kőedény síkság

      Luang Prabangnál ismét visszajutunk a Mekong partjára. Pont a szállásunk közelében torkollik bele a nálánál sokkal kisebb Khan folyó, melynek mentén egyszerű parasztházak állnak. Az ottani kertekből hozzák át egy rozoga bambuszhídon terményeiket a túlpartiak. Panziónktól nem messze tyúkok csipegetnek, egy kakast éjszakára egy kas alá tesznek, úgyhogy három napon át hajnalban éktelen, és csillapíthatatlan kukorékolásra ébredünk.  

   A napjainkban mindössze 100 ezres nagyságú település évszázadokon át volt a laoszi királyság fővárosa. Utolsó királyának palotája, mely a XX. század elején, francia uralom alatt épült, ma múzeum. A város fő látnivalói a gyönyörű buddhista templomok tömege, melyek révén immár Világörökség, s egyben olyan hely, ahová minden tisztességes nyugati hátizsákosnak el kell mennie. A főutcáról is könnyen megmászható, kb. 100 méter magas Phu Si dombon arany sztúpa áll, amiből már láttam töméntelent, de ahogy mondják, leginkább az egész városra nyíló kilátás végett érdemes felmenni. Kilátás? Itt? Az egész város füstben úszik. A főutca itt is tele ajándékboltokkal, mindenféle étteremmel, egyik végében pedig a napi rendszerességgel üzemelő esti piaccal, ahol elképzelhetetlen mennyiségben kapható mindenféle haszontalanság éppúgy, mint szép vagy kevésbé szép népművészeti termék, vagy olcsó ruhaféle. 

2010_0314laosz10378.jpg

2010_0314laosz10375.jpg

                              Esti piac Luang Prabangban

     A várostól úgy 30 kilométerre zuhog alá kellemes, erdős vidéken a Kuang Si-vízesés, melyből különleges formájú mészképződmények válnak ki. Meglepően sok a helybeli kiránduló, piknikező is, ami jó jel, hiszen arra mutat, hogy a laosziak körében is kezd kialakulni valamiféle fizetőképes középosztály. Jó órát csónakázunk a meredek, sziklás Mekong-parton megbúvó híres Pak Ou barlangokhoz, mely ugyan egyáltalán nem látványos, viszont a laosziak számára nagyon szent hely töméntelen Buddha-szobrával. A város közvetlen környékén szerencsére rengeteg kis falu van, ahol betekinthetünk a helybeliek mindennapi életébe.

2010_0314laosz10414.jpg

2010_0314laosz10427.jpg

2010_0318laosz20006.jpg

                                   A Kuang Si vízesés

    Némi aggodalommal térünk vissza szállásunkra: a hírek szerint másnapra, azaz szombatra több százezres tömeg gyűlik össze Bangkokban, hogy az éppen regnáló kormány ellen tüntessenek. Most éppen a vörös ingesek. Pár éve a sárga ingesek tüntettek az akkori kormány ellen, napokra lezárták a thai főváros repterét, senki se ki, se be. 

    Mielőtt Nick kikísérne bennünket Luang Prabang parányi repülőterére, hajnali hatkor kiállunk a sarokra és nézzük, hogyan jönnek végeláthatatlan sorokban a szerzetesek, hogy az adakozó lakosságtól begyűjtsék napi élelmüket. Mindegyikük mellett egy kisgyerek. Ha a szerzetes már bőven kapott, a fölösleget nekik, a legszegényebb családok gyermekeinek adja. Nick megjegyzi, ő is ezt csinálta tizenhét éven keresztül. Nem kérdeztem meg tőle, milyen érzéssel gondol vissza azokra az időkre és mit érez ma, amikor e szokásos jelenetet látja. Szerintem boldog ember. Nyugati módi szerint búcsúzáskor megöleljük, amitől kissé zavarba jön. Náluk az ilyesmi nem szokás. Összeteszik a tenyerüket a mellük előtt, meghajolnak, vagy csak bólintanak, és azt mondják, namaszté. Köszönni, megköszönni, elköszönni szokás eredetileg Indiában, de mára sok Délkelet-ázsiai országban elterjedt.     

2010_0318laosz20051.JPG

                      Hajnali ételosztás a szerzeteseknek

    Gond nélkül átrepültünk Thaiföldre a laoszi légitársaság kis kávédarálóján,, és még némi kaját is kaptunk. Hát, ez az… Ha egy ilyen szegény országnak telik rá, akkor vajon sok nyugati légitársaságnak vajon miért nem.  Bangkoki szállodánk környékén teljesen normális menetben folyt az élet, csak a tévében néztem, miket művelnek pár kilométerrel odébb. Például tömegével vért adtak, aztán vödörszámra öntötték a rendfenntartók közé. Az igazi balhé pár hét múlva tört ki: utcai barikádokkal, gyújtogatással, kődobálással, lövöldözéssel, halottakkal…, de akkor már itthon voltam. Nesze neked, buddhizmus, a világ állítólag legbékésebb vallása.

 

      

komment

Címkék: Luang Prabang Kőedény síkság

A bejegyzés trackback címe:

https://nemethgeza11.blog.hu/api/trackback/id/tr5314594318

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása