HTML

Utas és Világ

Egy blog azoknak, akiket érdekel a világ és mindaz, ami bennünket, embereket összeköt és elválaszt

Friss topikok

Címkék

Abomey (1) Addisz-Abeba (1) Akakusz (1) Albánia (1) Albuquerque (1) Aleppo (1) állatvásár (1) Altiplano (1) Amarula (1) Amundsen (1) anasazi (1) Andok (1) Angel (1) Angkor (1) Annapurna (1) Antarktisz (2) Antilop-kanyon (1) Ararát (1) Arches (1) árvíz (1) Asszad (1) atombomba (2) Avacsinszkij (1) ayurvéda (1) Azori-szigetek (1) azték (1) A világ közepe (1) Bacardi (1) Bahariya (1) baleset (1) bálna (1) Bangkok (1) Barentsburg (1) Batumi (1) bazár (1) Beagle (1) Beagle-csatorna (1) bélyeg (1) Benin (3) berber (1) Bering (1) betegség (2) bifurkáció (1) bódéváros (1) bódhi fa (1) bolhapiac (1) Bolivar (1) borjadzás (1) Borneó (1) Borobudur (1) Botafogo (1) Bryce (1) Buddha (1) buddhizmus (1) Budweiser (1) Buenos Aires (2) Burkina Faso (1) Burma (3) Bwindi (1) Cancún (1) Canyon de Chelly (1) Cao Dai (1) Capitol Reef (1) Castro (1) Cerro Torre (1) Chamarel (1) Chamula (2) Chávez (1) Che Guevara (1) Chiapas (1) Chichén Itzá (1) Chitwan (1) citromos sör (1) cölöpfalu (1) Colorado (2) Coober Pedy (1) Copacabana (1) Corcovado (1) Córdoba (1) cseresznyevirágzás (1) cukornád (1) Cukorsüveg (2) curry (1) Damaszkusz (1) Darwin (1) datolya (1) Da Nang (1) delta (1) dia (1) diabáz (1) Diamond Head (1) Dian Fossey (1) dodó (1) dogon (2) durian (1) dzsambija (1) Dzselada pávián (1) Egyiptom (1) elefántmenhely (1) elefántteknős (1) Entebbe (1) esőerdő (1) esti piac (1) eszkimó (2) Etióp-magasföld (1) Etiópia (2) etióp ábécé (1) Everest (1) evőpálcika (1) ezüstkard (1) fétis (1) fez (1) Fitz Roy (1) fjord (1) flamingó (1) fóka (1) földrengés (1) fotózás (1) fregattmadár (1) Fudzsi (1) fügekaktusz (1) függőágy (1) fulani (1) füstölőpálcika (1) Galápagos (1) garnélarák (1) Garni (1) gaviál (1) Gejzírek völgye (1) Ghamames (1) Ginza (1) gleccser (2) Glen Canyon (1) Gonder (1) gorilla (1) gránátalma (1) Grand Canyon (1) Gran Sabana (1) Greyhound (1) grizzly (1) Grönland (4) Grúzia (1) gurka (1) gyorsétterem (1) hacsapuri (1) Hacsiko (1) Hailé Szelasszié (2) Halál-völgy (1) Haleakala (1) Halemaumau (1) halfarkas (1) Halon-öböl (1) Halong-öböl (1) halottégetés (1) halpiac (2) halszósz (1) Hama (2) Hamed (1) Hanoi (1) Havanna (2) Hawaii (3) hegyi gorilla (1) helikopter (1) Hilo (2) Himalája (1) Himedzsi (1) hindu (1) Hirosima (1) hőguta (1) Hoi An (1) Homsz (1) Honolulu (2) Hoover-gát (1) Ho Chi Minh (1) Hué (1) Humboldt (1) idegenvezető (1) időzóna (1) Iguacu (1) Illatos folyó (1) ima (1) Indonézia (1) Inle-tó (2) internet (1) Ipanema (1) Irrawaddy (1) ír kávé (1) iszapfortyogó (1) iszlám (1) Izland (1) jackfruit (1) japán konyha (1) japán WC (1) Jáva (1) jegesmedve (2) jéghegy (3) jégtakaró (1) Jemen (1) Jereván (1) Jimmy Angel (1) John Lennon (1) joruba (1) José Martí (1) jövendőmondó (1) Júda oroszlánja (1) jurta (1) kajmán (1) kaldera (1) Kamcsatka (3) Kampala (2) Kandovan (1) Kandy (1) Kappadókia (1) Karimszkij (1) karszt (1) Katmandu (1) Kaukázus (1) kávé (1) Kazbek (1) kefir (1) Kék-Nílus (2) kéklábú szula (1) kénkiválás (1) kígyópálinka (1) Kilauea (2) Kilauea Iki (1) kínai konyha (1) Kiotó (1) Kipling (1) kirablás (1) Kőedény síkság (1) koldus (1) kölessör (1) kolostor (1) Kona (2) Korán (1) korjak (1) kötélláva (1) Krak de Chevaliers (1) kráter (1) krikett (1) krill (1) Kuba (1) Kukulkán (1) kultúrsokk (1) kumari (1) kumisz (1) kvász (1) labdapálya (1) Lalibela (1) lao-lao (1) Laosz (2) Las Vegas (1) láva (2) lávaalagút (1) lávafolyás (1) lazac (1) La Paz (1) legészakibb templom (1) legészakibb Lenin (1) Lenin (1) Leningrád (1) levélvágó hangya (1) Livingstone (1) lobélia (1) lombkokona (1) Lomé (1) Longyearbyen (1) Luang Prabang (1) Lyubov Orlova (1) madárpiac (1) magassági betegség (1) Mahéburg (1) maja (1) makadámia dió (1) malária (1) Mali (1) Mandalay (1) Maracana (1) Márquez (1) maté (1) Matmata (1) Maui (1) Mauna Kea (2) Mauna Loa (2) Mauna Ulu (1) Mauritius (1) mauzóleum (1) mecset (1) medresze (1) Megváltó Krisztus (1) méhkasházak (1) Mekka (1) Mekong (1) Mekong-delta (1) Mesa Verde (2) Mesztia (1) méterrendszer (1) Mexikó (1) mezcal (1) Mianmar (1) MIG (1) Miss India (1) miszó (1) Mohamed (1) Moher sziklái (1) mojito (1) mokka (1) Molokai (1) molokán (1) Monteverde (1) Moreno-gleccser (1) muzulmán temető (1) My Lai (1) Nagaszaki (1) Nagy-sziget (1) nat (1) nene lúd (1) Nepál (1) newar (1) nikáb (1) Nílus (1) Nordenskjöld (1) noria (1) nummulitesz (1) nyomtáv (1) Oahu (1) oázis (1) Ofra Haza (1) Ohia lehua (1) olmék (1) olvadékvíz (1) Omajjád (1) onszen (1) orangután (1) Orinoco (2) örök fagy (1) Orontesz (1) oroszlán (1) oroszlánfóka (1) ORWO (1) padaung (1) páfrány (1) pagoda (2) pahoehoe (1) pakkjég (1) Palenque (1) pálmabor (1) Palmira (1) Pantanal (1) Paraty (1) Patagónia (1) periglaciális (1) permafrost (1) pingo (1) pingvin (2) piramis (1) Piton de la Fournaise (1) Playa del Carmen (1) Pokhara (1) poligonális tundra (1) Popa-hegy (1) pörölycápa (1) Porto Novo (1) portré (1) Powell-tó (1) Practica (1) Protea (1) púpos bálna (1) Pyramiden (1) qat (1) rablás (1) Rafflesia (1) ramadan (2) Rangun (1) rénszarvas (3) Réunion (2) Rio de Janeiro (1) rizs (1) rizspálinka (1) Roland Garros (1) Rusztaveli (1) ryokan (1) Saigon (1) Santa Fe (1) Santiago de Cuba (1) San Cristóbal (1) saslik (1) séga (1) Serengeti (1) Sevilla (1) Shackleton (1) Shibam (1) Sibuja (1) Simien (1) Sindzsuku (1) sinkanszen (1) Siratófal (1) sivatagi rózsa (1) Siwa (1) skanzen (1) sombrero (1) Spitzbergák (3) Srí Lanka (1) St-Denis (1) Svalbard (1) Svalbard-egyezmény (1) Szahara (4) szaké (2) szakura (1) szalmakalap (1) szamovár (1) szamurájkard (1) szánhúzó kutya (1) szárong (1) szegénység (2) Szentpétervár (1) szerzetes (2) Szevan (1) szikh (1) sziklarajzok (1) színes földek (1) Szíria (2) szivar (1) szolfatára (1) Sztálin (1) sztúpa (2) szuahéli (1) szúnyog (1) szuvenír (2) talajfolyás (1) tamil (1) Tana-tó (2) Taos (1) Taos pueblo (1) tatami (1) tavaszi tekercs (1) Tbiliszi (1) tea (1) teázó (1) temetés (1) templom (1) tepui (1) tequila (1) természetfotó (1) tévé (1) tevetej (1) Togo (2) Tokió (2) Tolbacsik (1) Tonlé Sap (2) toradzsa (2) tuareg (2) tukán (1) tundra (1) Tűzföld (1) tűzhangya (1) Uganda (2) Új-Zéland (1) újgyarmatosítás (1) újság (1) uro (1) Ushuaia (1) úszó piac (2) Utah (1) utcagyerek (1) vályog (1) vályogkunyhó (1) Varig (1) Venezuela (1) Vientiane (1) Vietnam (1) vietnami háború (1) viking (1) Viktória-tó (1) Virunga (1) víziló (1) vízipipa (1) vudu (3) Vulcano (1) vulkán (1) Waikiki (1) Weddell-fóka (1) White Sands (1) Yazd (1) Yogjakarta (1) Yucatán (1) Zapata (1) Zenit (1) Zion (1) zsiráfnyakú nő (1) Címkefelhő

HTML doboz

A VILÁG KÖZEPE - 5. fejezet. JÁVA JAVA, 2. rész

2014.12.18. 13:11 Németh Géza

                                              INDONÉZIA, JÁVA és BALI - 2007

  2007_0722indonezia0159.jpg

       (folytatás) Újabb hosszú vonatozás végén következő bázisunkra, Yogjakartába érkezünk. A félmilliós várost tartják Jáva lelkének, amúgy mindenki csak Yogja (Dzsogdzsa) néven említi. Ebben nincs semmi logika, mármint a kiejtésben, merthogy az Y-t elvileg j-nek kellene ejteni, de hát ők tudják. Egyesíti a hagyományos jávai életmódot a modernnel, ahol a csendes, falusias kampungoktól (a kampung szó tényleg falut jelent) csak egy-két utca választja el a nyüzsgő nagyvárost, mondjuk a jobbfajta üzletekkel teli Jalan Malioboro-t, mely – igen! – Marlborough hercegéről kapta a nevét. Mert hát miért pont Indonézia maradt volna ki a briteknek! A napóleoni háborúk során a franciák megszállták Hollandiát, amit az angolok sebtében ki is használtak, többek közt Holland Kelet-India, főként Jáva rövid idejű, csupán öt évig tartó elfoglalásával.      

   Mi is afféle falusias negyedbe fészkeljük be magunkat, a puritán szobák egy négyszög alakú udvart vesznek körül, közepén kis úszómedence, luxus Intrepid módra. Este ott ücsörgünk a pool szélén, Yude gitározgat, egyszer csak surranó árnyak tűnnek fel a füvön. Víg patkánycsapatok vágtáztak föl-alá, a konyha mellé épített, étkezőként szolgáló placc faszerkezetén akrobatizáltak, amiből azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a konyhában is otthonosan mozognak. Egyébként ebből a konyhából hozták ki pár órával korábban az általam kívánatosnál több gyertyával díszített, meglehetősen száraz piskótaalapból készült születésnapi csokitortámat. Nincs rá szó, mennyire undorodom a patkányoktól, ráadásul még öregszem is.

2007_0722indonezia0097.jpg

                              Születésnapi tortám (a gyertyák száma indifferens)

   Városi túránkra Yudee becakokat bérel; tricikliket, melyben a két utas ül elöl, a vezető pedig mögöttük teker. Yogja legfontosabb látnivalója a kraton, a szultán palotája, már amennyit meg lehet nézni belőle. Igen, itt még van szultán, négy feleséggel, ahogy jól menő muzulmánoknak dukál. Iszlám királyságok már a XIV. századtól kezdve voltak Jáván. Yogját viszont csak 1755-ben alapította egy herceg, aki kinevezte magát szultánnak, s rangja így öröklődött máig. A palotaegyüttes építése is akkortájt kezdődött. A város állt ellen a legerősebben a holland gyarmatosításnak, olyannyira, hogy csak 1948-ban tudták elfoglalni. Az akkori szultán híveivel bezárkózott a kratonjába, amit a hollandok óvakodtak megostromolni, nagyobb lázadástól félve. A palota fallal körülvett tágabb környezete egyébként hatalmas, jelenleg is vagy huszonötezren élnek itt. A rezidencia nagyobb része múzeum, nyitva áll a nép előtt is, bár ezek az épületek, főleg a berendezésük, már európaias kinézetűek és nagy általánosságban nem is túl látványosak. Láthatóan komoly turistalátványosságnak számít az indonézek körében is, ők vannak többségben. Egy fiatalokból álló csoport buzgón fényképez – bennünket (is). Mi meg őket (is). Állunk egymással szemben, érezzük, kissé komikus a helyzet, diszkréten röhögünk – ők is, mi is.

2007_0722indonezia0099.jpg

                                     Ők minket, mi őket

2007_0722indonezia0101.jpg

 

2007_0722indonezia0116.jpg

2007_0722indonezia0106.jpg

 

                             A szultáni palota néhány épülete

2007_0722indonezia0109.jpg

                                                    Ilyen órát se láttam még

2007_0722indonezia0111.jpg

                               Tánc - turistáknak

2007_0722indonezia0113.jpg

                                         Így készül a jávai batik

     Ha szerencsénk van, némely délelőttön elcsíphetünk egy gamelan-előadást. A gamelan hagyományos jávai (és bali) zenekar, tengernyi művésszel, akik bronzüstökön, gongokon és hasonlókon adnak elő elképesztő ritmuskompozíciókat és megfejthetetlen dallamokat, egyik pillanatban olyan csendesen, hogy a lepkék szellentését is hallani, máskor iszonyatos csörömpöléssel. Úgy öt percig egész élvezetes, aztán elkezd unalmassá válni. Ha még nagyobb szerencsénk van, ifjú, esetleg szép, de feltétlenül pazar öltözékű és sminkű táncosnő is előkerül és indiai motívumokra emlékeztető táncot lejt.  

     Milyen különös, hogy egy olyan országban, ahol a lakosság közel 90 százaléka muzulmán, a két talán leghíresebb műemlék-együttes nem az iszlám építészet remeke, hanem a hinduizmusé és a buddhizmusé. Nézzük először a Yogjától úgy 15 kilométerre fekvő Prambanan hindu templomkomplexumát. Valamennyi épülete a VIII-X. század között készült, akkor, amikor Jáva északi részén hindu, a délin pedig buddhista királyok uralkodtak. A két dinasztia azonban a IX. század közepe táján egy házasság révén egyesült, ami aztán az építészetben is tükröződött. Mert Prambanan templomait ugyan zömmel Siva dicsőségére emelték, ám a díszítőelemek között jócskán láthatunk a buddhista építészetre jellemző ábrázolásokat is. Tucatnyi, bazaltból emelt templom tornyosul a síkságon, köztük romkupacok hevernek. Úgy tartják, ezek jórészt egy a XVI. század közepe táján történt földrengés során pusztultak el, mindenesetre ennyi romkövet egy helyen még nem láttam. A természeti csapásokat követően eredményesen dolgoztak a kincsvadászok, de a lakosság is kivette részét a romeltakarításból, amennyiben a bazaltköveket saját házukba építették be. A várost ugyanis korábbi hindu-buddhista urai már jó régen elhagyták, és Kelet-Jávára húzódtak vissza az iszlám hódítás elől. 1885-ig szakértő kezek hozzá se nyúltak, és csak 1937-ben szánták rá magukat (holland kezdeményezésre), hogy nekilássanak a restaurálásnak. A hajdani 244 templomból ma csupán tizenhat kisebb-nagyobb áll, többé-kevésbé rendbe hozott állapotában. A töméntelen egyéb kő megszámozva, felstószolva várja, hogy egyszer majd kezdenek velük valamit.

2007_0722indonezia0125.jpg

                                              Prambanan egyik temploma

2007_0722indonezia0133.jpg

                                  Hindu motívumok

2007_0722indonezia0132.jpg

                              Kő kövön

   Számomra mindig megható egy-egy helyi idegenvezető csillapíthatatlan lelkesedése, amint a látogatót a legkisebb részletekre menően igyekszik kiokosítani a gondjaiba vett műemlékről. Ugyanakkor őrjítően bosszantó, hogy félórát magyaráz egy agyonlégkondicionált üvegcsarnokban álló makett mellett a hinduizmus létrejöttéről, alapelveiről, isteneiről, mely utóbbiakból annyi van, ahány tán egyetlen más vallásban sincs. Közben tudniillik alkonyodik, fogynak a fények, márpedig a fényképezőgép azért kapta nevét, mert a kép elkészítéséhez fény is kell, lehetőleg minél több. Így aztán az amúgy is szürke égbolt alatt próbálunk képre átmenteni valamennyit a szintúgy szürke templomok világából. Közel menni sem nagyon lehet az építményekhez, mert 2006. május 27-én egy 6,3-as magnitúdójú földrengés rázta meg a vidéket, és kisebb-nagyobb károkat okozott a már restaurált építményekben is. Azt mondják, életveszélyes lehet a kordonon belülre menni. Ha viszont az ember leperkál némi pénzt az őröknek, akkor, úgy tűnik, annyira mégsem életveszélyes.

   Bámészkodás közben kollégákra akadok. Két középiskolásforma lány állít meg udvariasan, mondván, azt a feladatot kapták az angoltanáruktól, hogy jöjjenek ki ide, és külföldi turistákkal készítsenek interjút, angolul. Nosza, magnó bekapcs, kérdezzetek. Honnan jöttem (a Hungary semmit sem mond nekik, úgyhogy cserébe rövid földrajzórát tartok nekik), mennyi időre, hol jártam, hová megyek, szóval rutinbeszélgetés, de nyelvtanuláshoz kiváló módszer. Érdekes megfigyelni – miként úgy általában is – az öltözködésüket. Egyikük praktikus tréningruhában, fedetlen fejjel, a másik farmernadrágban, színes blúzban, fején a jellegzetes iszlám kendő. Ez általánosságban is jellemző. Nincs előírt viselet, a fejfedő nem kötelező, bár azt hallottam, az utóbbi években nemhogy eltűnne, hanem mind többen hordják. A nem muzulmánok pedig azt, amit akarnak.

2007_0722indonezia0129.jpg

                            Ők kérdeztek, én válaszoltam

   S ha már a nyelv szóba került: milyen nyelven beszélnek a jávaiak? Természetesen jávaiul, legalábbis a szigetlakók közül úgy 75 milliónak ez az anyanyelve. Másrészt viszont indonézül (Bahasa Indonesia), mely a hivatalos államnyelv, és igencsak hasonló a malájhoz, úgyhogy nagyjából meg is értik egymást, kábé úgy, ahogy a csehek meg a szlovákok. Az volna persze a csoda, hogy egy ilyen óriási kiterjedésű országban ne lenne töméntelen nyelv; nos, van úgy háromszáz, továbbá megszámlálhatatlan dialektus.      

   Bevallom, Prambananról annak előtte még csak nem is hallottam, nem úgy Borobudurról, melyre viszont régóta fenem a fogam. A földkerekség legnagyobb buddhista temploma dimbes-dombos vidéken, Yogjától úgy 45 kilométerre emelkedik. A templom nem egészen jó kifejezés rá, legyen inkább szentély. Beléje menni nem lehet, merthogy nincs is belseje. Majdhogynem négyzet alakú, 118x118 méteres óriási sztúpa, hat alsó szintje négyzetes, a felső három kör alaprajzú, és bár csak 35 méter magas, épp elég ahhoz, hogy az egyre forróbb és párásabb levegőben fölfelé menet kifogyjunk a szuszból. Nem kell felrohanni, sőt egyáltalán nem érdemes, ugyanis az egyes szinteket a zarándokoknak körbe kell járniuk, mielőtt eggyel följebb lépnének. Ez összesen úgy öt kilométer, s közben megcsodálhatunk pár ezer, részben különféle történeteket bemutató, részben „csak” díszítő elemekkel ellátott reliefet. Ezeket már mind helyben, a konstrukció elkészülte után vésték ki. És akkor még nem is szóltunk a kereken ötszáz Buddha-szoborról, melyekből a legfelső szinten is akad 72, kis sztúpákba bebörtönözve. A kalitkákon rések vannak, ott lehet benyúlni, megpróbálni megérinteni Buddha köldökét, amiből aztán a zarándokok hite szerint mindenféle jó dolgok sülhetnek ki. Borobudur építésének ideje nem pontosan ismert, i. sz. 800 körülire teszik, és nagyjából hét évtizeden át készült. Becslés szerint úgy 55 millió köbméter bazaltkövet használtak az építéséhez. Nagyjából a XI. század elején a vidéket elhagyták a buddhisták, de hogy miért, csak találhatják. Alighanem a közeli Merapi-vulkán kitörései zavarták az ott élőket, esetleg a vidék urai tették át székhelyüket Kelet-Jávára. Évszázadokon át csak legendákban élt tovább, az egész komplexumot betemette a vulkáni hamu és benőtte a dzsungel. (A Merapi egyébként – kedvező időben – látszik is Borobudurról, ám esetünkben az idő nem kedvezett, párás volt a levegő.) Érdekes, hogy a világ legszenzációsabb ősi városai közül több is hasonló sorsra jutott. A perzsa Persepolist, vagy a római (ma líbiai) Leptis Magnát a homok alól kellett előkaparni, a kambodzsai Angkor jó részét a dzsungelből, a perui Machu Picchut nemkülönben. Borobudurra a rövid brit uralom alatt került sor, ugyanis Sir Stamford Raffles főkormányzót (mellesleg Szingapúr alapítóját) igencsak érdekelte Jáva történelme. Amikor tudomást szerzett a dzsungelben rejtőző templomról, egy holland mérnököt küldött ki a felderítésére. A feltárást a visszatérő holland adminisztráció is folytatta, s az 1800-as évek végére már úgy-ahogy hasonlítani kezdett jelenlegi formájára. A végső restaurálást az UNESCO támogatásával a 70-es években fejezték be. Manapság évi 2,5 millió látogató keresi fel, köztük rengeteg zarándok. Mit mondjak? Lenyűgöző!

2007_0722indonezia0139.jpg

                               Borobudur elölről

2007_0722indonezia0164.jpg

 

                      Borobudur (majdnem) totálban

2007_0722indonezia0142.jpg

 

2007_0722indonezia0146.jpg

2007_0722indonezia0151.jpg

                       Reliefek

2007_0722indonezia0159.jpg

 

                        Kis sztúpák a legfelső szinten

   Úton kelet felé futó látogatást teszünk a Seloliman természetvédelmi területen, egy iskolafélében, ahol fiatal fiúkat, lányokat képeznek ki természetvédelmi őrnek, nemzetipark-felügyelőnek, vagy valami hasonlónak. Elég későn érkezünk, nekünk már csak a maradék jut a helyi menza vacsorájából. Bungalókban kapunk szállást, olyasfélékben, ahol a tanulók is laknak. Elég szűken férünk el négyen, hanem a klotyó… Világszám. Belép az ember az ajtón és mit lát? A dzsungelt. A mellékhelyiségnek ugyanis csak három oldala van (meg persze teteje), úgyhogy a panoráma garantált, kívülről amúgy nem lehet belátni.. A távolban emelkedik Jáva egyik szent hegye (a hinduk számára), az 1560 méter magas Penanggungan. Szép, aránylag szabályos rétegvulkán, utolsó kitörése becslés szerint. i. sz. 200 körül lehetett. Hogy mitől szent, nem tudom, a lényeg, hogy ők tudják.

2007_0722indonezia0169.jpg

                             A Penanggungan vulkán

     Az ösvényeken vezetett túrát is tartanak nekünk, a vidék növényvilágát próbálják bemutatni, bár a gyilkos, párás melegben ehhez nemigen fűlik a fogunk. Aztán az is demonstrálják, hogyan és milyen eszenciákat lehet készíteni a környék gyógynövényeiből. Ez speciel elvileg ránk is fér, gyakorlatilag pedig holland útitársunkra, Sjoerdra, aki már Yogjakartában is úgy húzta maga után a beleit, s mire ideértünk, már félholt volt. A főzetek tették-e, vagy az Aszpirin, nem tudom, de másnapra rendbe jött.

    A folytatásban megnézzük Jáva egyik sztárvulkánját, a Bromot, aztán pár napra átugrunk Balira is.

Előző rész itt, a többi az ARCHÍVUMban

http://nemethgeza11.blog.hu/2014/12/11/a_vilag_kozepe_5_fejezet_java_java_elso_resz?utm_source=bloghu_megosztas&utm_medium=facebook_share&utm_campaign=blhshare

komment

Címkék: Indonézia Jáva Borobudur Yogjakarta

A bejegyzés trackback címe:

https://nemethgeza11.blog.hu/api/trackback/id/tr456994809

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gilda 2014.12.19. 14:54:05

Kedves Géza!

A leírás stílusa ( beleértve a rengeteg, számomra sok új információt ) már lassan megszokott ugyan, de megunhatatlan.

A fotókat mindig nagyon várom, nem csak azok minősége, de a képaláírások miatt is.

A gamelánról szóló bekezdés különösen megnevettetett!:)

Köszönöm a lehetőséget !
süti beállítások módosítása